Hiányzol
Ha velem most itt lennél,
És nem csak emléked lenne enyém.
Hűvös, kék selyembe burkolózva,
Ölelkezve, szerelmesen csókolózva,
Suttognám édesen, halkan neked,
Hogy mennyire nagyon szeretlek.
Drága Ale illatodtól bódultan,
Lángoló szerelmedtől csordultan,
Csodás álmok mezejére lépnék,
Melletted nyugodtan aludnék.
Te felszabadítanál, nem fagynék meg,
Pengék ágyán, csak veled halnék meg.
A közös szívünk, dobbanna egyszerre,
Gyönyörű kezed lenne kezembe.
Hiányzol, olyan iszonyatosan nagyon,
Hogy szavakba nem foglalhatom.
|