A Tündér és a szerelem
/az a reménytelen fajta/



Kristályhegyen,kicsi kertben,kicsi Tündér üldögél,
Kicsi testben kedves lelke,mintha fájna - vagy remél?
Kicsi arcán szép szeméből könnycseppek bújnak elő,
Éltető gyémámt legördül,... issza magába a Föld.

-Kicsi Tündér,kicsi lelkem,mi háborgatja szívedet?
Magához a Szomorúság lágy kezeivel miért ölel?

-Atyám,Atyám,én mindenem,messze vágyik kis szívem,
Ott a Földön,messze,messze... egy ember él.. és szeretem.

Akire mindig is vágytam,róla álmodtam... kerestem,
s ha rám néz,csillogó ég szemében...
ott a jóság. a szeretet!

Kicsi király,nagy szívével...meghódította lelkemet,
Vágyom rá,hogy szeressen...,hogy boldogsághoz segítsem!
De jaj,nem tudom,hogy mit tegyek,
hogy szeressem,de meg ne sebezzem...s hogy
szabad lehessen!

-Kicsi Tündér! Kicsi lelkem! Hát megtalált a Szerelem?

-Nem tudom.. Félek.. Még sosem találkoztam vele.
Ő lenne hát a Szerelem? Mond el nekem kedves Atyám,
hogyan viselkedjem vele? Elküldjem vagy megőrizzem?

-A Szerelmet? Csak szeresd! Nagy Tanító! Felemel!
Ha gyengéden bánsz vele..csupa szépre,jóra nevel!
Szomorúság,hagyj magunkra,add át nekem a helyed!!
Gyere Kicsim,átölellek... elmesélem mi is ez!

Van egyszer a Szeretet! Mindenkinek jut belőle..
Angyalnak,Tündérnek,Embernek...s minden-minden Létezőnek.
Ha önzetlenül bánsz vele s szétosztod..annál több lesz
belőle Neked s Mindenkinek!

Aztán itt van még az Egyetemes Szeretet!
Ami annyira tág és személytelen... az egész Világ egyszerre
fürödhet benne!
Az igazat megvallva neked- de ez titok -
Ez áll legközelebb a szívemhez!

Ide azonban az Út a Szerelmen át vezet..
Ezért mondtam,hogy felemel,s ha jól bánsz vele..
szépre,jóra tanít téged.. az Életre!

Jó barát a Szerelem,ha nem uralkodni akarsz vele,
Minél inkább kötnél vele valakit,annál inkább megsebez!
Nem azért mert nem szeret! Így tanít,mert szeret!
Nem adja nevét ahhoz,hogy bárkit rabul ejt vele.

A Szerelem gyöngéd,figyelmes,önzetlen..
Csak ő az, aki megtaníthat,hogy a szükséget elengedd!
Már-már egyetemes,hiszen csak szeret..
de semmit sem követel!

-Mint a Bolond?

-Igen Kedvesem! Nem véletlen mondják-Bolond aki szerelmes!
Követelőzni,várni cserébe.. megmutatja nem érdemes.
Csak szabadságában tehet vonzóvá mindent a Szerelem!

A legnagyobb lecke,amit megtaníthat..
Hogyan szeresd szabadságában,érzelmi függetlenségében
azt az EGY-et.
S ha ez már megy.. akkor.. továbbléphetsz a Mindenbe!
Ajándékba kapod az Egyetemes Szeretet tudását,
azért már nem kell többet tenned,tanulnod Kedvesem!

-És a Boldogság?

-Boldog aki így szeret! Csak a pillanatban él,
nincs érzelmi kötöttség múlthoz vagy jövőhöz!
Boldogan fogadja a Pillanat örömét,amit
neki ad az Ég és a Föld!

Már nem ragaszkodik,csak örül az Örömnek,
tiszta,óvó,vigyázó.. nem akar birtokolni semmit sem!
Él! Övé az Önzetlenség, az Öröm, az Élvezet!
S már megtudja mutatni,hogy

Mindenki boldogságra született!!

-Én is ilyen leszek?

-Jaj Te! Ha jó úton jársz - megleled.

-Kicsi Király?

-Szeresd szerelemmel!!! De engedd el!

-Tudod az emberek azt hiszik... de nem...
Nem a Szerelem tartja őket össze.
Ő csak segíthet,hogy a lélektársadat meglelhesd.
A Lélek párság-az köti össze az önzetlen,tiszta lelkeket!
A Szerelem erre nevel!

-Kiderülhet,hogy nem is ő az én lelkem másik fele?

-Te mit gondolsz most?

-Hogy Őt kerestem!

-Akkor rendben! Engedd el Kedvesem!
Az Idő végtelen.. s ha Ő az..
Szabadságában meg fog találni téged!

Ragaszkodással csak elveszíted..
Most a maga útján,hadd menjen!

-És akkor boldog lesz?

-Csak így teheted boldoggá Kedvesem!

Kicsi Tündér kedves lelke lassan felemelkedett,
Szerelemnek két karjában a Föld felett lebegett:

-Köszönöm Atyám! Szeretlek!
Mond amíg várok rá? A társamra... Mit tegyek?

-Menj kis Tündérem,szeresd a Mindent!
Szeresd az Életet és boldogságra lelsz!

Kicsi Tündér kedves lelke repült-repült a Szerelemmel
az Úton,amit úgy hívnak:Türelem.
Szeretetét árasztotta a Mindenségbe!

A Szerelem vigyázott rá és mosolygott a tündérlelken,
ami nem vette észre,hogy a Szerelem...
maga az
Egyetemes szeretet!