A Fiú és a Mester


-Mester! Mondd el nekem,milyen egy igaz Tanító?
Milyen a csoda,az a Tökéletes Mester?

-Boldog és elégedett... valahogy... belülről boldog..
ÖNMAGÁBÓL szeret.
Elöljár,..magányos...vezet,mert szeret... bár fájdalmat érez, mégis...
néha fájdalmat okoz,mert... nem óvhat mindig a széltől.. ő tudja hogy
náha csak a fájdalom képes megláttatni velünk az Utat,amit oly régóta
keresünk.

-Talán minden ember lehet ilyen. Mitől lesz mégis MESTER a Mester?

-Felvállalja sorsát,érzéseit... őszinte... s nem azért szeret,hogy
szeresd. Szolgálni akar a szeretetével!

-Szolgálni a szeretetével... Nem azért szeret... hm..
Fél a szeretettől? Vagy elfogadja,ha szeretem?

-Neki minden ember szeretete ajándék.. KEGY.. de nem azért teszi
a dolgát,hogy szeresd... ő ezt nem várja el.

-Aki nem várja el cserébe hogy szeressék,az bolond!

-Ezért a legbölcsebb!

-Hm. Mi van a szerelemmel?
Ő hogyan lehet szerelmes,ha semmit nem vár cserébe?

-Hát... máshogy.mint te!

-Ha én szeretek valakit,akarom...egészben!

-Neki meg kell tanulnia elengednie!

-Odaadnám neki az egész világot!

-Neki,csak felajánlania,megmutatnia szabad a virágot!

-De akkor...hol a féltés? A küzdelem??

-Neki nem szabad ilyen fegyverekkel élnie!
Aki őt szeretné,...annak önmagát kell megismernie,szeretnie!!

-Egy ilyen MESTER sosem téved el?

-Ne felejtsd fiam,minél magasabban vagy,annál nagyobb
a kísértés!

-Szegény.. akkor mitől boldog? Boldog hogyan lesz?

-Ő érti és tudja,hogy
a boldogságot saját szívünkben hordjuk,nem más szívében.

-Na jó,de...mégis.. neki is vannak vágyai!!

-Persze! Különben honnan ismerhetné,
hogyan érezhetné a tieid?

-Miben bízik,..bízhat? Istenben?

-ÖNMAGÁBAN!! S ha ez sikerült...MAGÁBAN... ISTENBEN!

-Ez nem úgy hangzik,mint egy boldogságrecept!

-Pedig hidd el! Élni csak így érdemes!
Az igazi boldogságot megtalálni csak így lehet!

-Nem vár el senkitől semmit.... csak teszi a dolgát..
Ő sosem fél attól,hogy valamit vagy valakit elveszíthet?

-Már megtanulta,hogy nincs mit félteni.. hogy semmi sem az övé!
Ő így is tanít!

-Te ilyen mester vagy már?

-Még sok bennem a féltés,hogy.. ilyen legyek...
de.. éreztem már szelét,hogy milyen lehet...
találkoztam már VELE!

-Hatalmas?

-A legkisebb.

-Becsülik? Sokan tanulnak tőle?

-Néha csak legyintenek rá kedvesen...hallgatják kíváncsian,
nevetve.. mulatságosnak találják... néha együgyünek.

-Nem látják BÖLCSNEK?

-Ha a szemeddel látod annak,nem ő a legbölcsebb!

-El nem tudom képzelni,akkor hogyan taníthat!

-Az esendőségével,sebezhetőségével,gyengeségével,
felvállalt eszményeivel,érzéseivel,..őszinteségével...
elvárások nélküli kicsiny,önzetlen életével...a szeretetével!

-Akkor honnan tudjam,hogy ő IGAZ MESTER vagy Hülye?

-Nem várja el,hogy felismerd!

-Hol van akkor az elismerése?

-Ha látja,hogy megtaláltad a boldogság felé,
Isten felé,
az önmagad felé vezető utat,
az neki elismerés és elég!

-Köszönöm?

-Azért kap eleget...csak nem biztos,hogy tudod mit kaptál tőle,
s hogy mit köszönsz meg.

-Azt mondtad néha fájdalmasan tanít. Tud bántani is?
és Őt... bántották már?

-Nem bánt... s bántani sem tudják. Ugyanakkor..mi a bántás?
Fájdalomokozás?
Mi a fájdalom? .. néha az a szike,ami kihasítja belőled a téveszméidet,
ha már a gyengédség és a szeretet nem segített!
A Fájdalom az,mi minden,már oda nem illő dolgot lelkedből..
szívedből hasít,kivesz... Ettől a legigazabb Mester sem óvhat meg!
De időben jön,hogy begyógyítsa sebeidet,..majd ...Utadra enged,hogy..
most már akkor indulj el jófele!
Hm.. s nem várja el közben,hogy szeresd!

-Mindig csak elenged! Nagyon magányos lehet! Miben,
kiben bízhat,ha semmije sem lehet?

-Szabadsága VAN... hisz UTAT is választhatott...segíthet,
szolgálhat.. nem üres a keze.. a szíve...

-És a vágyai?

-Isten tudja,mire van szüksége,és megajándékozza őt a
kellő időben. Egy IGAZ MESTER tudja ezt.

-És ha az emberek szeretnék szeretni? Honnét tudják,
mivel kedveskedhetnének neki?

-Ő átlátszó,tiszta,őszinte...itt él előtted.. veled.. velem.
Csak vár,hogy felismerd... fogadd el!

-Nagyon kiszolgáltatott lehet!

-Kinek? Neked? Nekem?

-Mindenkinek!

-Szolgálni született!

-Bolond aki ilyen!!!

-Hosszú még az utad,hogy megértsd - ettől a legbölcsebb!

-Nagy baj,ha én nem akarok ilyen MESTER lenni?
Ez olyan szomorú! Nem olyan,amilyet szívem remélt!
Semmi megdicsőülés,ragyogás!!!

-Nem baj! ..de egyet ne felejts! Bármiben is döntesz,és
kimondod.. tedd hozzá mindig,hogy... -ma még-...MA MÉG...,
nem tudhatod,hogy a holnap milyen változást ígér.
Épp ezért lekötni magad felesleges...előre mondani nem-et.
Ez olyan,mintha.. megkérnéd az Istent,hogy segítsen... de megfogadod,
hogy bármit is ad,... mutat... nem fogadod el!

-Ez akkor sem valami bíztató út nekem!

-MA MÉG....

-Ez akkor sem valami bíztató út nekem...MA MÉG...!!

-Jól van! Majd egyszer megtanulod,hogy bármi csak akkor lesz a tied,
ha átéled,megszenveded,...megtapasztalod és elfogadod,....
hogy itt a Földön semmi sem a tied!

-Lemondani mindenről???

-Kivéve ÖNMAGAD! Az az egy a tied,viszont csak a TIED!
Arra vigyáznod kell,..óvnod... szeretned... hisz...

ÖNMAGAD VAGY A VILÁGOD KÖZEPE!!

Minden onnét ered és oda érkezik... neked csak várnod kell...
Mondd,..mi kellhet még??

-Lehet,hogy igazad van kedves Mesterem,de...
most már mennem kell,hív a szerelem!!! S nekem...
most az a lány a VILÁG KÖZEPE!!

-Menj Fiam!...menj...

-"Bolond ez a Mester,nem tudja mit beszél!"

-Mára befejeztük a leckét!

Epilógus:
Semmi sem lehet bizonyosan végérvényes!
Csak a Végtelen létezik biztosan,végérvényesen!
Vagy az sem?...Mert végtelen?