Változások (1.)
Ébredés! Mondod és vársz.
Künn meghall néhány virág
Künn meghal néhány virág
Nyílni kéne, máshol tavasz van
Lelked a földben ott ragadt
Mint mindennapi trágya
Te is kínlódsz, mint madár a faggyal
Elmenni vágynál, vagy mozdulatlan
Koldusnak jobb a szabadban
Lassan tán megszülsz egy könnyet
Vártál már, hiszen csak erre
S kiadod, kiszalad belőlek a lélek
Hiába volt minden lázadás
Minden szó mit egykor kimondtál
Hatását látod, érzed a semmit…
Ébredés! Mondod és vársz.
Künn meghall néhány virág
Künn meghal néhány virág
Te maradsz a földben félig.
Valami lettél volna késő télig
De rádfagynak könnyeid
Szemedből már nem láthatsz ki
Kacajod emléked
Kinyílni nincs reményed
Voltál, vagy és nem is akarsz lenni
Jövődben boldog csak a halál
Alig vetettél magot, de kedves voltál…
|